Az ipari technológiákat forró felületek jellemzik, ezek lehetnek üzemszerűen működő kemencék, égők, szárítók, de lokális forró felületek előállhatnak mechanikai vagy villamos meghibásodás következtében is. A forró felületek egy potenciálisan robbanásveszélyes környezetben gyújtóforrást jelenthetnek (pl: megszorult csapágyak, túlterhelt villanymotorok). 

A minimális gyulladási hőmérséklet – Minimum Ignition Temperature (MIT) – az a legkisebb felületi hőmérséklet, amely a porminta lebegő állapotra vonatkoztatott, gyulladásra leghajlamosabb keverékében lévő porfelhőt képes begyújtani. A porok gyulladási hőmérséklete BAM-kemencével vagy Godbert-Greenwald-kemencével határozható meg.

A két vizsgálati elv nagyon hasonló. A két módszer csupán abban tér el, hogy míg a GG kemencetér vertikális, a  BAM-kemence tere horizontális kialakítású. A vizsgálat során a mintatartóba készített port túlnyomásos levegővel juttatjuk a kemecetérbe. Vizsgálatkor a gyulladásra leghajlamosabb elegy gyulladási hőmérsékletét keressük, ezért a mérési paraméterek tág határ között váltakoznak. A levegőtartály túlnyomása 10-50 kPa között választható meg (jellemzően 10 kPa, 20 kPa, 30 kPa, 40 kPa, 50 kPa), a minta mennyisége 0,05g és 0,5g tartományban mozog (jellemzően 0,05g; 0,1g; 0,2g; 0,3g; 0,4g; 0,5g). Egy-egy mérési hőmérsékleten a mérési paraméterek kombinációit teszteljük. Ha a por meggyullad, tehát a kemence hőmérséklete a porminta gyulladáspontját meghaladja, a csőkemence aljánál lángjelenség tapasztalható. Gyulladás után a kemence falhőmérsékletét csökkenteni kell és mérést addig kell ismételni, míg meg nem találjuk azt a legmagasabb hőmérsékletet, melynél az égésre leghajlamosabb keverék tízszer megismételt vizsgálatának egyike sem jár lángjelenséggel. A legalacsonyabb olyan hőmérsékletlépcsőből, ahol gyulladás következett be, 300°C felett 20°C-ot, 300°C alatt 10°C-ot levonva kapjuk meg a minta lebegő állapotban mért gyulladási hőmérsékletét. A vizsgálat eredménye robbanásvédelmi szempontból 600°C-ig releváns, de a vizsgálatot igény szerint 1000°C-ig el tudjuk végezni. 

A GG vagy a BAM kemencével a porminta robbanóképessége igazolható, ha a vizsgálat során a por begyullad. Ez azonban fordítva nem igaz, azaz lehetséges, hogy egy adott pornak gyulladási hőmérséklete magasabb, mint a mérőeszköz méréshatára és bár a kemencében gyulladási jelenség nem tapasztalható, a por mégis robbanóképes.